Az emberi tevékenységek már a hidroszférát is oly mértékben elszennyezték, hogy beszélhetünk globálos szennyezettségről. A szennyeződések gyűjtőmedencéjének tekinthetjük az óceánokat, hiszen csaknem valamennyi folyó ideszállítja a szennyeződéseit, illetve a parton fekvő települések ipari, mezőgazdasági és kommunális szennyezői is ide kerülnek. Az óceánok is számos szennyezőt hordoznak a hátukon, a hajók motorjai, szennyvize és a szállított áruk mind tovább szennyezik a vizet.

A legfontosabb szennyező az olaj. Gondolhatnánk, hogy a tankhajó, vagy olajvezeték katasztrófák során kerül a legtöbb olaj a tengerekbe, azonban ez az olajszennyezésnek csak az 5%-át teszi ki! Azonban koncenrtáltságuk miatt kétségkívül lokálisan a legpusztítóbbak.

Az egyéb szennyeződéseket nézve elmondhatjuk, hogy Európa tengerei a legszennyezettebbek. Ez a fejlett ipar és a kedvezőtlen vízföldrajzi helyzet miatt alakult így. Észak-Amerika partjainális is nagy az emisszió, azonban a vízföldrajzi viszonyok kedvezőek, ezért kisebb a tengervíz szennyezettsége.

A légköri ülepedés is szennyezi az óceánok vizét. Az óriási víztömeg miatt azonban csak kis koncentrációban mutathatók ki a szennyező anyagok. Akkor válnak veszélyessé, ha olyan stabil vegyületekről beszélünk (DDT, PCB-k), amelyek az élőszervezetekben feldúsulnak.

A szilárd szennyezőkről is szót kell ejteni, hiszen az ócánokon hatalmas szemétszigetek alakultak ki, amelyek a tengerjáró hajók hulladékából (halászhálók, kommunális hulladék, stb.), valamint rengeteg műanyag (főleg flakonok) állnak. A Csendes-óceán északi medencéjében található szemétsziget méretét 700 ezer-15 millió négyzetkilométer közöttire becsülik.