A környezetszennyezés egyik általános következménye a levegő (csapadék), az élővizek és a talaj pH-jának csökkenése. A gazdasági tevékenységek során az ember jelentős mennyiségű kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, ammóniát és szénhidrogéneket juttat a légkörbe. Ezek sorsa kétféle lehet:

Kémiai átalakulás nélkül leülepednek a talaj- vagy vízfelszínre, és itt reakcióba lépve a vízzel savképződés játszódik le, ez a száraz ülepedés.

A másik esetben kémiai reakcióba lépnek a légkör egyéb vegyületeivel. Száraz viszonyok mellett a fotokémiai reakciók a leggyakoribbak, és ezután következik be a száraz ülepedés, vagy már a légkörben savak keletkeznek és ezek a csapadékkal érkeznek a felszínre ez a nedves ülepedés, másnéven savas eső.

A nem légköri eredetű savasodás legfőbb forrásai a műtrágyák

A savasodás mértékét meghatározza a talajok minősége, valamint pufferképessége. A légköri savasodás ritkán lokális, többnyire a szennyező anyagok szétterjednek a troposzférában és máshol ülepednek le.