Az energiatermelés típusai

A fosszilis energiahordozók (kőszén kőolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Hőerőművekben történő elégetésükkel nagy mennyiségű energiát nyerhetünk, azonban a rendelkezésünkre álló mennyiség - becslések szerint - néhány 100 év múlva elfogy. A kőolaj még napjainkban is a legfőbb energiahordozónak számít, nemcsak gazdasági, hanem jelentős politikai kérdések is függnek tőle.

Az atomenergiát sokan a legtisztább energiának tartják, azonban egy katasztrófa esetén felbecsülhetetlen károkat okoz. 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa óta többen ellenzik, mint támogatják ezt az energianyerési formát.

A vízenergia hasznosítása hazánkaban nem túl jelentős, mivel folyóink esése meglehetősen kicsi, de a világ néhány megfelelő adottságú folyóján, hatalmas duzzasztóművek építésével jelentős mennyiségű áramot termelnek.

A szélenergiát régóta használják a hajózásban, a szárazföldi alkalmazása csak később terjedt el szélmalmok formájában (az első megbízható emlék a VII. századból származik). Villamosenergia előállítására azonban csak a XIX. századtól hasznosítják a szelet.

A napenergiának megkülönböztetjük a passzív és az aktív felhasználási módját.

A passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Míg aktív hasznosításkor valamilyen technikai eszközt kell beépíteni, amelyel a napenergiát hővé (napkollektor)vagy árammá (napelem) alkíthatják.

A geotermikusenergia a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia. Fűtésre és elektromos energia előállítására használják.

A biomasszaenergia a Föld legfontosabb megújuló energia forrása és fontos eszköze az üvegházhatás csökkentésének, mivel szén-dioxid semleges.

Az Energiakaland honlap korosztályokra bontva (6-10, 9-12, 11-15, 14-18 évesek számára) ajánl hatékony tanulási módszereket és segédanyagokat az energiával kapcsolatos ismeretekhez.